"A fényképen mindig két ember van. A fényképész és a néző."
Ansel Adams
Rekeszérték, blende
A rekeszérték a másik fontos fogalom a zársebesség mellet, amit meg kell tanulni használni, ahhoz, hogy helyesen tudjunk exponálni. A rekesz (vagy blende) beállításával hatással lehetünk a fotónk expozíciójára, valamint a mélységélességre is.
A rekesz (blende) az objektívek belsejében található, fém lamellákból álló szerkezet, amely egy kör alakú, változtatható méretű nyílással szabályozza az objektíven keresztül az érzékelőre eső fény mennyiségét.
Valójában nem teljesen kör alakú a nyílás, a lamellák számától és kialakításától, és beállított állapotától függően szabályos sokszög alakú.
Tehát, a rekesz átmérőjének változtatásával tudjuk a szenzorra jutó fény mennyiségét szabályozni. Ez logikusan azt jelenti, hogy nagyobb nyílás esetén adott idő alatt több, míg kisebb nyílás esetén, ugyanennyi idő alatt kevesebb fény jut be.
Minél kisebb a szám, annál nagyobb a nyílás, vagyis annál több fényt enged be adott idő alatt. Tehát minél kisebb az f érték, annál fényerősebb az objektív. Természetesen vannak ennél fényerősebb objektívek is pl. f 0,95,
Valamint minél nagyobb az f érték, annál kisebb a nyílás, azaz annál kevesebb fény jut be adott idő alatt.
A rekeszérték önmagában még nem jelenti azt, hogy az elkészült fotónk esetleg túl világos, vagy túl sötét lesz, hiszen az exponálás egy adott időtartam alatt megy végbe, azaz a rekeszérték és a zársebesség együtt adja meg a fotó expozícióját. (Ezen túl, még vannak olyan funkciók, amikkel hatással lehetünk az expozícióra, ezekre majd későbbi cikkben kerül sor).
Fontos megjegyezni, hogy az egymást követő f értékek, fele, vagy kétszeres fényerőt jelentenek. Tehát ha mondjuk f8 értékről f5.6 értékre állítjuk be a rekeszt, akkor 1 fényerő pluszt kapunk, f11 értékről f16 értékre csökkentve pedig feleannyi fényt kapunk.
A rekeszt kétféleképpen tudjuk állítani.
Egyrészt vannak olyan objektívek, amelyeken manuálisan, a rekeszállító gyűrű elforgatásával tehetjük ezt meg. Ez a gyűrű az objektíven találhat forgó alkatrész, melyet elforgatva tudjuk a nyílás nyitni, csukni.
Vannak olyan objektívek, ahol a rekeszt már nem kell manuálisan állítanunk, hanem a fényképezőgép menüjében, vagy a fényképezőn egy dedikált tárcsával tudjuk ezt megtenni.
Ezen utóbbi esetben a Módválasztó tárcsa Módjai között találunk olyat, amivel hatással lehetünk a rekeszértékre.
Auto beállítások
Ebben az esetben mindent magának állít be a fényképező, nekünk csak az exponáló gombot kell megnyomnunk. Ez a leggyorsabb megoldás, ha azonnal akarunk reagálni egy helyzetre és bízunk a gép beállításaiban, hogy helyesen fog exponálni.
A mód (Av) – Automata mód
A rekeszértéket állíthatjuk manuálisan, a záridőt pedig automatikusan ehhez állítja be a fényképező. Ha a hátérelmosással szeretnénk játszani, elmosottabb, vagy élesebb hátteret akarunk fotózni, de nem akarunk a záridővel foglalkozni, akkor ezt a módot válasszuk.
P mód – Program automatika
Ebben az esetben is a fényképező állítja be automatikusan a záridőt, (és a rekeszt) de ha szükséges, akkor választhatunk más értéket. Ezt a módot akkor érdemes használni, ha gyors pillanatfelvételeket akarunk készíteni és nem szeretnénk lemaradni az adott pillanatról. Az automatikára hagyatkozunk, de ha szükséges egy gyors mozdulattal beletudunk avatkozni és korrigálni.
M mód – kézi, vagy manuális mód
Ebben a módban a rekeszértéket, és számos más beállítást tudunk manuálisan beállítani. Figyeljünk, arra, hogy a rekeszérték állításával a többi értéket nem állítja az automatika.
S mód - Záridő-előválasztás (Tv mód)
Ennél a módnál manuálisan választjuk ki a záridőt, a gép pedig automatikusan beállítja hozzá a rekeszértéket. Hasonló a P módhoz, de itt csak a záridőt tudjuk állítani (a rekeszt a gép állítja, még P esetében azt is módosíthatjuk).
A telefonon való beállítás az egyszerűbb, már amennyiben támogatja azt telefonunk. A rekeszérték csúszkát csak el kell húznunk valamelyik irányba. Ez a beállítás elképzelhető, hogy a PRO fotós beállítások között található.
Ha nem találjuk a beállítást, próbáljuk meg a PRO, bővített beállítások között keresni, ha itt sincs, akkor keressünk egy olyan fotós alkalmazást, ami tudja a rekeszérték beállítást.
Telefonok esetben a rekeszméret általában fix, azaz fizikálisan nem állíthatjuk a rekesznyílás mértékét. De az f értéket egyes telefonokban állítani tudjuk, ebben az esetben szoftveresen állít a fénykép expozícióján, valamint a mélységélességen is. Egyes telefonokban már van mélységélesség szimuláló funkció is, ami vagy több beépített kamera képéből mossa a hátteret, vagy szintén szoftver segítségével próbálja kitalálni a témát, és a hátteret, amit megpróbál elmosni. Ezek még nem a legtökéletesebb funkciók, de nagyon nagy fejlődésen mentek keresztül az elmúlt pár évben.
Mélységélesség
A rekesz állításával hatással lehetünk a mélységélességre is.
Mi az a mélységélesség?
A mélységélesség azt a távolságot jelenti, ami a fókuszban lévő objektum előtt és után még az éles tartományba esik. Tehát kis mélységélesség esetén csak pár centiméter, méter, esetleg milliméter az a tartomány, amin belül a dolgok élesek maradnak. Nagy mélységélesség esetén pedig több métertől akár a több kilométerig, vagy a végtelenig mehet ez a tartomány. A kép legélesebb része a fókuszpontban van, ettől távolodva egyre elmosódottabbak lesznek a képi elemek.
Kis f szám (nagy rekesz nyílás) esetén kicsi a mélységélesség, míg nagy f szám (azaz kis rekesz nyílás esetén) nagyobb lesz a mélységélesség.
Mire jó a mélységélesség változtatása?
Ezzel tudjuk szabályozni, hogy a fókuszban levő téma háttere mennyire legyen elmosott. Mennyire emelkedjen ki a téma a hátteréből. (A mélységélesség még számos más tényezőtől is függ, erről egy későbbi cikkben lesz szó.)
.jpg)
.jpg)
Nagy mélységélesség esetén az előtérben és a háttérben lévő dolgok is élesek lesznek. Tájkép esetén a legtöbb esetben nagy mélységélességet kell használnunk.
Kis mélységélességnél a téma éles, addig a háttér már kellően elmosott, ami a témánkat kiemeli a fotón.
Kis mélységélesség esetén rövid az a távolság, amin belül a dolgok élesek lesznek, mind az előtérben, mind a háttérben lévő dolgok elmosódottak, életlenek lesznek. A rekeszérték mellett, a mélységélesség függ attól is, hogy milyen közeli a témánk, amire élességet állítunk. Mekkora fókusztávolsággal dolgozunk. Mekkora szenzorral,valamint képmérettel.
Nagy mélységélesség esetén pedig sokkal nagyobb az a távolság, amin belül a dolgok élesek maradnak. Ez lehet több méter, vagy kilométer is. De akár a csillagokat is fotózhatjuk úgy, hogy élesek lesznek a fotóinkon. Mindig a téma határozza meg, hogy milyen mélységélességgel kell dolgoznunk.
tippek
A fókuszpont előtti és utáni távolság gyakran 1/3 és 2/3 arányban oszlik meg. Ezt azt jelenti, hogy a fókuszpont előtt az éles tartomány 1/3, mögötte pedig 2/3 távolságig terjed. Ez természetesen nem minden esetben van így, az fókusztávolságtól, tárgytávolságtól és a rekeszértéktől függően változhat. De a gyakorlatban érdemes, úgy tervezni, hogy a fókuszt úgy állítsuk be, hogy az éles tárgy mögött nagyobb lesz az éles tartomány. Pl. egy embercsoportot fotózunk, akik 4 sorban állnak egymás mögött. Ekkor érdemes a második sorra állítani az élességet, így valószínű, hogy minden sor beleesik az éles tartományban, ha a mélységélesség pont annyi lenne, mint a négy sor távolsága.
